Világítástechnika

By admin On június 23rd, 2011

Villanyszerelő szemmel egy lakásvilágításnak a megtervezése és kivitelezése sok szempont alapján kell, hogy történjen. Nem csupán energia-takarékossági és lakberendezési szempontokat kell figyelembe venni, mert az otthon eltöltött idő hangulatát alapvetően befolyásolja mind a jól, mind a rosszul megtervezett világítás.

Ennek különös jelentősége van a téli időszakban, amikor sok időt töltünk mesterséges megvilágításban. A lehetőségek szinte határtalanok ebben a témában is, a legkisebb átalakítás előtt is érdemes alaposan tájékozódnunk. A fény típusainak kombinációit használva célszerű kialakítani lakásunk megvilágítását. Az általános világítás szórt fény legyen, az íróasztal, konyhai munkapult, fürdőszobai tükör stb. irányított fénnyel kaphat kiegészítő világítást. A lakás hangulatvilágítását tudjuk megoldani a derített és a súrló fénnyel. Súrlófénnyel kiemelhetünk akár egy egész falfelületet vagy a képeket a falon, és derített fénnyel szolid, megvilágításba helyezhetjük pl. az ülőgarnitúrát. A villanyszerelés ilyen szempontból is átgondolt kell, hogy legyen.

A fény típusain kívül különböző hatás érhető el a fény színhőmérsékletével. A sárgás meleg (2700 K), a kékes rideg hangulatot teremt. A fehér színű fényt (6400 K) napfényszínűnek nevezzük, de ez a mesterséges világításban kifejezetten hideg fényt jelent. A fényforrásokon ezek a színhőmérséklet adatok fel vannak tűntetve. A különböző színhőmérsékletek befolyásolják az ember hőérzetét és koncentrálóképességét is. A színhőmérséklet fordított hőmérsékleti gondolattársítás okoz. A kékebb árnyalatok magasabb színhőmérsékletűek, de alacsonyabb hőmérséklet érzetét keltik. Hasonlóan a sárgás árnyalatok melegebbnek tűnnek, bár alacsonyabb színhőmérsékletűek. Ennek oka, hogy sárgával-vörössel az izzást, míg a kékkel inkább a jeget, vizet hozzák összefüggésbe. Fizikailag persze a sárgás-vörös fény infra (meleg) tartománya sokkal magasabb, mint a kék-ibolya színűé – innen a melegérzet. A melegebb árnyalatok pihentetőbben hatnak, míg a hidegebb fehér árnyalatok segítik a koncentrációt. Olvass tovább…

 

 

.

Villanyszerelés: Villamos vezetékek

By admin On június 19th, 2011

A mai korszerű villamos vezetékek szerkezete két lényeges elemből áll, amit a villanyszerelés alkalmával figyelembe kell venni: a belső úgynevezett vezető érből és az ezt körbefogó külső szigetelésekből, amik lehetnek többrétegűek is.

A háztartásokban, beleértve az épületek, lakások, helyiségek elektromos hálózatát is, lényegében kétféle típusú villamos vezetéket használnak: olyat aminek a belső vezető fém ere tömör, és a másikat, ahol a vezető sok vékony elemi fémszálból van összesodorva (1). Ez utóbbit “flexibilis”, azaz hajlékony vezetékeknek hívják, és főleg a villamos fogyasztók közvetlen bekapcsolására valók. Például a háztartási gépek és tulajdonképpen minden villamos készülék csatlakozókábele ilyen hajlékony vezeték (2).

A tömör belső fém vezetővel rendelkező huzalokat elsősorban a hálózatok szerelésénél, a falba épített védőcsőbe húzva alkalmazzák. Régebben a falakba vékony fémlemezből kialakított, belül kátrányos papírral szigetelt, úgynevezett “Bergmann”-csöveket helyeztek és a gumi-textil szigetelésű vezetékeket ebbe “húzták” bele. A padlás-, és más nedves-, tűzveszélyes terekben meghatározó megoldásként az úgynevezett “AP”, acélpáncél csövekkel védték a vezetékeket. Az ilyen csöveknek természetesen semmi közük nem volt sem az acélhoz, sem a páncélhoz, rendszerint átlagos minőségű vaslemezből készült csövek voltak. A villanyszerelő a régebbi épületekben mindkettő megoldással találkozik.

Meg kell jegyezni, hogy az elektromos hálózatok felújítása azokban az épületekben, lakásokban, ahol még ezek a régi szerelések találhatók, bizonyos mértékben sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint másutt. A jól beépített “Bergmann”-csövek és AP-csövek még 50-60 év múlva is kifogástalan állapotban vannak, így a régi kiszáradt elöregedett szigetelésű vékony keresztmetszetű vezetékekkel az újak könnyen és egyszerűen behúzhatók. Ugyanez az utóbbi évek szereléseinél már sajnos nem mondható el.

A védőcsövekbe és vezetékcsatornákba beépített (3) vezetékekkel kialakított elektromos hálózat végpontjai azok a helyek, ahová a különböző elektromos készülékek csatlakoznak. A csatlakozásnak is többféle módja lehet. A nagyobb teljesítményű fogyasztókat, vízmelegítőket, fűtőtesteket stb. a hálózathoz rendszerint fix, többnyire csavaros szorítókkal csatlakoztatják. Az ilyen készülékeknek állandó helyük van, emiatt a dugaszolható, tehát könnyen bontható csatlakozásnak nincs értelme. A leggyakoribb azonban a dugaszoló aljzat, amibe bármilyen ide illő “ellendarabbal”, azaz dugasszal ellátott vezeték csatlakoztatható.

Az aljzatokat régebben, a “Bergmann”-csöves szereléseknél, szintén fém és kátrányos papírral szigetelt dobozokba tették. Az utóbbi időben megváltoztatott és kialakult szabványok, előírások szerint készülő szerelvények ezekbe a régi dobozokba már nem biztos, hogy elférnek. Az új méretek szerinti dobozokat kell használni.

Gyakori volt, hogy a csatlakozó aljzatok és a kapcsolók nem voltak a falba süllyesztve. A “Bergmann”-cső végek ilyenkor vagy egy átfúrt fa tiplibe, vagy egy úgynevezett porcelán “pipában” végződtek. A felújításnál a dobozok cseréje vagy beépítése mindig egyszerűbb és olcsóbb feladat, mint a teljes védőcső hálózat kicserélése. Ez utóbbi akkor, ha a benne levő öreg vezeték mozgatható, semmiképpen nem indokolt. A fém “Bergmann”-cső ma még mindig jó és biztos védelmet nyújt. A villanyszerelés alkalmával erre gondolni kell.

Forrás: http://kapcsolo-konnektor.hu

Kit bízzunk meg villanyszereléssel

By admin On június 5th, 2011

Csak megbízható villanyszerelő szakembert! Akár új családi házról, lakásról, akár bővítésről vagy lakásfelújításról van szó, a szerelést csak erősáramú villamos kivitelezésre jogosult szakember végezheti.

Ha a munkálatok elvégzését minősített (regisztrált) villanyszerelőre bízzuk, a csatlakozás ügyintézése is gyorsabb. Célszerű, ha ugyanezzel a szakemberrel végeztetjük el a belső villanyszerelési munkálatokat is.

Ügyeljünk a biztonságra!
Mindig tartsuk be a következő szabályokat:

Szakirányú erősáramú végzettséggel, de vállalkozói engedéllyel nem rendelkező villanyszerelő szakember kizárólag a saját ingatlanán, saját célra, saját felelősségére végezhet villanyszerelést. A belső szerelést végző szakembernek ismernie kell a vonatkozó szabványelőírásokat, ezek betartását azonban a megbízónak kell számon kérnie!

A villanyszerelési munkák befejeztével kérjük el és őrizzük meg:

- a megvalósult állapotról készült kapcsolási rajzot

- az érintésvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvét

Jó tervezéssel sokat megtakaríthatunk

Legyünk előrelátóak,és ne feledkezzünk meg a részletekről sem!
Terveztessük meg és A lakás alaprajzán jelöljük be az erősáramú hálózati csatlakozást (tetőtartóra, falihorogra érkező csatlakozóvezetéket VAGY földkábeles csatlakozást).

Mit kell feltétlenül tartalmaznia a tervnek?

- A betonalap-földelést

- az érintésvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvét

- az EPH csatlakozásokat

- a lakáselosztó helyét

- a belső hálózat szükséges áramkörszámát (világítás, dugaszolóaljzatok)

- a nagyobb villamos teljesítményt igénylő készülékek helyét

- az igényelt lámpahelyek és a dugaszolóaljzatok helyét és mennyiségét

- a vezetékek nyomvonalát.

Jó tanács: a dugaszolóaljzatokkal ne spóroljunk!

Mit kell még figyelembe vennünk a elektromos hálózat tervezésnél?

A terv kialakításakor ne feledkezzünk meg a belső berendezésről, a bútorzatról és az egyéb vezetékekről (fűtés, víz, gáz) sem! És természetesen, ne feledkezzünk meg egy jó villanyszerelőről sem!

Forrás: anikoweb.hu

 

 

.